Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


img_0010.jpg 

Az Ige üzenete

ANNO: 100 éve történt

ANNO: 50 éve történt

Visszatekintő 

A százéves templom (vers)

 

 

 

 

 

 

 

Az Ige üzenete

 

„Menjetek be az Ő kapuin hálaadással, tornácaiba dicséretekkel…mert jó az úr örökkévaló kegyelme és nemzedékről nemzedékre való az ő hűsége. zsoltár 100.4-5

 

   100. zsoltár – 100 éves templom. Illő és méltó, hogy hálaadással menjünk ma az Úr elé! Ünneplőbe öltözött a lelkünk is, mert azt tapasztaljuk, hogy Isten Igéje igazság. E zsoltár gondolatai ma különösen is szívünkhöz szóló, szívünkből szóló egyszerre.

Visszatekinthetünk a zsoltáríróval mi is Isten kegyelmére, mely megtartotta itt időről időre az Ő mindenkori népét. E hajléknak és gyülekezetnek mindig volt gazdája: lelkésze, presbitériuma, mindig szólt az Ige üzenete, gyülekezet élt és élhet itt. Istennek köszönjük meg az elődöket, akik fontosnak tartották, hogy Isten háza az Ő dicsőségét és emberek lelki építkezését szolgálja. Visszatekintve a kegyelem ragyog fel előttünk, mert semmikor sem érdemeink szerint bánt velünk az Úr.

A jövendő felé is tekinthetünk, mert Isten kegyelem és hűség nemzedékről nemzedékre való. Jövője lehet gyülekezetünknek is, ahogyan az elmúlt 100 év alatt kegyelmi állapotban éltek az itt lévők, ugyanúgy hittel ráállva erre az Igére reménykedhetünk az Ő örökké tartó kegyelmében és hűségében. Látjuk az emberi életet, hogy az sok-sok hűtlenséggel van tarkítva és ettől elszorul a szívünk és érezzük, hogy mily szükséges és mily áldott dolog, hogy Isten kegyelme napról napra megújul. Kegyelem és hűség – Ő akkor is hű marad ígéretéhez és választottjaihoz, amikor azok hűtlenkednek. Ezt a hűséget kérjük életünkbe, szívünkbe Isten iránt először, hogy embertársaink iránt is megélhessük. Csodálatos történelmi pillanatot élünk át, amit csak mi, ma itt ünneplők kapunk ajándékba. Egyedül Istené a dicsőség!     

Marti Márta lp.

 

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

ANNO: 100 éve történt

 

 

„Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak az építők.” (127. Zsolt. 1.)

 

  81.jpgHosszas előkészítés után 1907. február 17-én mondták ki a csabai reformátusok anyaegyházközséggé alakulásukat.  A következő évben Koppányi Gyulát első lelkészükké meg is választották, de a lelkészi hivatal egy bérházban volt, az istentiszteleti alkalmakat pedig az evangélikus gimnázium tornatermében tartották. Ezért templomalapot létesítettek a templom és parókia megépítéséhez szükséges pénz összegyűjtésére. Az egyházépítés szervezési munkáival egy időben zajlott a gyűjtés is, melynek szép példáit ismerhetjük meg a korabeli jegyzőkönyvekből és dokumentumokból. Adományokat vártak és kaptak is sokaktól, kisebb és nagyobb összegek folytak be folyamatosan a templomalapba, így elmondhatjuk, hogy összefogással épült a templom. A fiatal egyház megsegítésének szép példája volt Békéscsaba város cselekedete, amikor is a templom és a lelkészlakás felépítéséhez telket ajándékozott, majd a felépült templom teljes villanyvilágításának költségeit is átvállalta.

   A gyűjtés idején különféle rendezvényeket szerveztek, melynek teljes bevétele a templomalapot gyarapította. Ha egyénekre, illetve személyekre gondolunk, elsőként kell megemlíteni Bogár Dánielt és hitvesét Povázsay Máriát, akik folyamatosan nagy összegeket ajánlottak fel. Nagyobb adományokkal  segített  Pándy István, Varságh Béla,  Koren Pál  evangélikus lelkész, Márialaky József honvédhuszár ezredes, Wágner József építőmester és hitvese, Sztraka György. Szánthó Bella római kat.vallású úrnőre is emlékezni kell, aki – fivére emlékére - ötezer koronát adott az orgona beszerzésére. Az orgonát a Budapesti Rieger Ottó cégnél rendelték meg. Dr. Debreczeni Lajosné úrnő 2.200,-koronát adományozott harang beszerzésére, melyet a soproni Seltenhofer Frigyes cég öntött és az adakozóra emlékezve Gabriella harangnak neveztek el.

Természetesen nem csak pénzadományokat kapott a gyülekezet, hanem tárgyi segítségek is érkeztek, mint pl. Bohn és Társa  húszezer darab, Such-Wágner és Társa tízezer darab falitéglát adományozott gyáraikból, vagy Lőrinczy László főgondnok úr templomi szószék költségeire adott nagyobb összeget, és kiemelhetnénk még sokakat.

   Sorolhatnánk még neveket és társaságokat, akik folyamatosan adakoztak, s akiket név szerint is dokumentáltak, és egy kiadványban is olvashatunk róluk, a címe: „Esperesi általános jelentés a Békés-bánáti ev.ref. egyházmegye állapotáról”, s amely évenként jelent meg. Ebben sok-sok adakozó neve és az adomány összege van leírva. E kiadványok a Békés Megyei Könyvtár helytörténeti gyűjteményében megtalálhatók.

   terv-es-epites-2.jpg1911 októberében, presbiteri ülésen állapították meg, hogy az alapban lévő 48.000 korona nem elég az építkezésre, ezért a hiányzó részt kölcsönfelvétellel oldják meg, és elhatározták, hogy megkezdik a templomépítést. A terveket Wágner József építőmester készítette, míg a kivitelezési munkákat Kázsmér András és Zámecsnik Sándor társvállalkozók kezdhették meg 1912 tavaszán.

   Eljött az első boldog nap, amikor is 1912. október 1-jén a lelkész használatára átadták a Deák utca 20 szám alatt épült lakást, és a hozzátartozó udvart a kerttel együtt.

   Elérkezett a várva várt nap, ugyanis 1912. december 1-re felépült a templom. Ezt követő napokban a felszentelésre készültek. A templom szentelése 1912. december 15-én tömegek jelenlétében, rendkívül felemelő, ünnepélyes körülmények között zajlott. A felszentelést Dr. Balthazár Dezső püspök úr végezte.

   templomunk-1912-ben-2.jpgFelépült a templom, és a testvéri szeretet, a gyülekezet lelki hajlékába, boldogító közösségbe hív minden alkalommal a harang. A templomot építő gyülekezet és lelkipásztora meg tudott állni és azt mondani: k ö s z ö n ö m.

   Nem csak az Isteni hajlék megvalósulásáért kell köszönetet mondani, hanem a mindennapok örömeiért és bánataiért egyaránt. Nem hiába áll ez a templom. Ebben élet van, és Isten dicsőítése hangzik el mindenkor.

   Hálás szívvel gondoljunk minden nemes adakozóra, akik adományaikkal hozzájárultak ahhoz, hogy Isten háza felépülhetett. Buzás László nyomán

(Megjelent az Élővíz 2010. 11-12. havi számaiban)

 

Vissza

 

 

 

 

 

 

 

ANNO: 50 éve történt

 

„Oldd le a te saruidat, mert a hely, amelyen állsz, szent föld.”

(2.Móz. 3,5.)

 

Néhány napja emlékeztünk a reformációra, mely nekünk reformátusoknak is jelentős ünnepünk, s mely a reformátusság bölcsője is egyben. A reformáció terjedésének következtében egyre több helyen születtek református gyülekezetek, majd épültek református templomok.

 

a-templom-1947-ben.jpgMinden egyház életéhez, így a Magyarországi Református Egyház életéhez is hozzátartozik az épülés, a gyarapodás. A hitbéli, lelki, szellemi és kulturális értékek hordozójának is szokták nevezni az egyházakat. Minden korszaknak voltak tipikusnak mondható építkezései. Ha a  református egyház legújabb kori történetét vesszük, a templomépítési statisztikák, az épülő templomok és épületeinek stílusa, befogadóképessége, mind beszédes lenyomata annak a kornak, amelyben az épület született. Templomok, gyülekezeti házak változatos formákban és országszerte épültek, de mindig nagy nehézségek között, de az egyház népe mindig bízik abban a jövendőben, amely csak Isten áldásával lesz majd teljes és mindenki számára kielégítő. Új templomok épülnek folyamatosan, gyakran nagy anyagi áldozatok árán, de a helybéli igahallgató gyülekezet igényeinek megfelelően.

A templom felszentelésének napja, egy adott gyülekezet életében jelentős alkalom, s melyet Istennek hálát adva, megünnepelnek. Mi békéscsabai reformátusok is ilyen ünnepre készülünk most decemberben, amikor is a százéves évfordulót tartjuk. Amikor  száz  évről  beszélünk,  olykor  eszünkbejut néhány korábbi évforduló. Én most az ötven évvel ezelőttire emlékezem.

 Gyülekezetünk presbitériuma 1962. november 25-én tartott ülésén egyhangúlag úgy határozott, hogy az ötven éves jubileumi ünnepélyt december 9-én, advent második vasárnapján rendezi meg, délelőtt templomi ünnepélyes istentiszteleti, este pedig a gyülekezeti házban tartandó szeretetvendégségi együttlétben. A délelőtti ünnepi szolgálatra Dr. Bartha Tibor püspök urat, az esti szeretetvendégségi szolgálatra pedig Nagy Sándor esperes urat kérik fel.

 Szabó Géza lelkipásztor kérte a szükséges intézkedések megtételét, s a gyülekezeti tagok minél szélesebb körű hívogatását. 1962. december 9-én, felemelő, magasztos istentisztelet volt, melyet áthatott advent ünnepi hangulata is.

 2012-centenarium-50-ev.jpgÖtven évvel ezelőtt is arra gondoltunk, hogy a testvéri szeretet, a gyülekezet lelki hajléka a templom, s boldogító közösségbe hív minden alkalommal a harang. Ez a templom összefogással épült. Ahogy épült, a környezete is szépült, változott, s a lelkek is összekovácsolódtak, a lélek temploma is az építéssel együtt emelkedett. Hálás szívvel gondoltunk az építtetőkre, minden nemes adakozóra, akik hozzájárultak, hogy ötven évvel ezelőtt Isten háza felépülhetett.

Nem hiába áll ez a templom, ebben élet van, és Isten dicsőítése hangzik el mindenkor. Ezért, hallgassuk nyitott szívvel Isten szavát, adjuk tovább örömhírét, hogy ne csak a magunk élete legyen boldog, hanem másoké is, minden emberé!

Buzás László

 

„Álljatok szilárdan a hitben!”

Kor. 16,13.)

Vissza

 

 

 

 

 

Visszatekintő 

„Adja Isten, hogy mindaz, ami kedves Őelőtte, terveinkből megvalósulhasson, hogy a száz éves évforduló hálaadása lelkiek és anyagiak terén is megmutatkozzon!”

 

Ez a mondat idei húsvéti körlevelünket zárta és megállapíthatjuk: a mögöttünk hagyott fél esztendő mozgalmas volt és ez a környezetünkön is meglátszik. A centenáriumra a mai gyülekezet is valami maradandót kívánt alkotni, ami méltó áldozatos őseink örökségéhez. 

Mindenek előtt egy váratlan bajt kellett orvosolni, a gyülekezeti terem plafonját több mint félmillió forintért kellett lecseréltetnünk, mert leszakadt. A templombelső festése előtt egy presbiter testvérünk megcsinálta a világítás átalakítását. A falon lévő fényvetőket az ablakpárkányban elrejtettük és helyükre visszakerültek a restaurált falikarok eredetire emlékeztető lámpabúrákkal. A festésnél drágább és, reméljük,tartósabb festékkel dolgoztak.

img_0018.jpg

Bár ezek a munkák június elejére befejeződtek, a nagyszabású építkezés augusztusban indult. Egyrészt a kerítés alapjának a kiásásával, másrészről a Fair-Trade Kft. felajánlásaként a templomudvarban található burkolatok kerültek teljes lecserélésre. Ehhez a munkákhoz kötődően a templom csapadékvíz elvezetését és alapszellőztető rendszerét  is  megcsináltattuk,  amelynek a nyomai  a  fűben található kis műanyagkörök, és a templomot körülölelő kavicságyazat. A tervezést és előkészítését ugyan az a presbiterünk végezte el, akinek a tervei alapján készítettük el a kerítést. A megvalósulásához a városunk hathatós támogatása kellett. Komoly alapra került a klinkertégla  lábazat, majd a  kerítéselemek  és kapuk. A felület kezeltetésére nagy figyelmet és nem kevés pénzt szántunk, nem csak lefestettük, hanem minden fém elemet le is horganyoztattunk.  

 A teljes beruházás alatt azzal a szemlélettel készíttettünk el mindent, hogy maradandó legyen, még ha ez többletköltséggel is jár. Reméljük törekvéseinket az idő is igazolni fogja.

img_0012.jpg


Ez a kerítés egyben szimbólum is számomra: a halandó vagy kívül, vagy belül van Isten népén, köztes állapot nincs. Tehát az a fontos, hogy az a kegyelem, amely Isten református népét itt Békéscsabán éltette és megtartotta, az a jövőben is velünk maradjon!

Marti Miklós ref. lp.

 

Vissza

 

 

 

 

 

 

A százéves templom

 Száz éve már,                                  Ne szégyelld a könnyet,
 Hogy a csabai reformátusok         Mely szemedben csillan,
 Elkezdték építeni                           Hiszen ünnepelni
 Ezt a templomot.                             Gyűltünk össze mostan.

 Száz éve már,                                  Megemlékezni azokról
 Hogy felszentelték,                        Kik mindezt építették
 Isten és imádság                             S Isten népének
 Házává tették.                                 Otthonává tették.

 Száz éve hívogat                             Mert nélkülünk
 A csillagos torony                           E templomfalak
 Istentiszteletre                                Csak állnak magukban,
 Minden vasárnapon.                      S üresen konganak.

 Legyünk reá büszkék,                    A mi hitünk az
 Hogy e százéves falak                   Ami betölti e teret,
 Ma is friss erőt,                               S e hittel valljuk:
 S békét árasztanak.                        Isten szereti e helyet!

 Mert ez a száz év                            Igéje a szószékről hív,
 Micsoda idő volt,                            S a falakon szivárványszín ragyog,
 Hozott két háborút                         Gyertek Atyám áldottai,
 És kommunista terrort.                  Gyertek, kik megfáradtatok.

 De Isten megtartotta                      Gyertek, kik nevemben
 Népét a viharba’                             Összegyűltetek,
 Ezért állhatunk most itt                 A Szentlélek által
 Fejünket meghajtva.                       Itt vagyok köztetek!

Butyka Zsolt

Vissza