Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 2012-dec-ige.jpg

 

Az Ige üzenete

ANNO: Az adás öröme

A Centenáriumi év lezárása: 2012. november 24.

Lantos István: Jászol és kereszt

 

 

 

 

Az Ige üzenete

 

„ hol van a zsidók királya, aki most született? Mt2,2

A karácsony a találkozásról is szól. A napkeleti bölcsek azért jönnek, mert királyfit akarnak látni, Simeon, akinek Isten megígérte, hogy nem hal meg addig, Izrael Messiását láthatta meg. A pásztok az üdvözítőt látták benne, Heródes pedig a konkurenciát.

            Az első kérdés az, akarunk-e találkozni Vele? Akkoriban is nagyon sokan voltak olyanok, akiknek ez kimaradt az életéből. Nem voltak kíváncsiak arra, mit tud, mit tanít, miért jött. Élték a maguk megszokott életét és ez nekik bőven elég volt, nem vágytak arra, ami a Jézussal való találkozásból származott. Ma is lehet így élni, igazi találkozást nem akarnak, mert úgy érzik Jézus felforgatná az életüket.

         A második kérdés az, hogy miként látjuk Őt? Egy nagy királynak, akit ajándékainkkal elhalmozunk, hogy majdan ő is megajándékozzon és jó legyen hozzánk? Vagy az ígéret népéhez küldött Felkent, aki zsidó és csak a zsidóké, vagy látjuk benne az egész világ üdvözítőjét. Le lehet ragadni egyik, vagy másik állomáson, amelyekben lehetnek részigazságok, de Isten a testetöltésében az EGÉSZET akarja nekünk adni. Sajnos Jézussal való találkozást rivalizálásban is meg lehet élni. Heródesi lelkület, amikor egy kapcsolatban azt mondják: vagy én, vagy a templom, és de sokan félelemből nem jól választanak.

      Harmadik kérdés az, hogy ha találkoztunk, hogyan tovább, mert a felszínes találkozások emléke elenyészik, és előbb-utóbb minden visszatér az eredeti kerékvágásba, az igazán mély viszont új útra térít. A Jézussal való találkozásokban is lehet növekedni, előbbre jutni. Ne érd be azzal, hogy egyszer megérintett, keresd az ő közelségét, hogy mélyüljön a szeretet.


Marti Miklós lp.

Vissza

 

 

 

 

 

 

ANNO: Az adás öröme

Az Újszövetségben sok olyan oldal van, ahol az adás szép példáiról olvashatunk. Jézus tanításait olvasva megtudhatjuk, hogy az adásnak milyen formái vannak, mit és hogyan adhatunk. Adni lehet gyógyításon keresztül, vagy akár egy darab kenyeret, egy simogatást, vagy csak egy-két jó szót.

 2012-dec-anno-1.jpgGondoljunk a kenyérszaporításra.

 Az adás, adakozás Istennek tetsző cselekedet.

 Oly korban élünk ma is, hogy egyre több embertársunknak van szüksége segítségre. Sokaknak elég a lelki adomány, másoknak anyagi támogatás is szükséges. Mindenekelőtt a szeretet adását emelném ki, mivel életünkben ezt tartom a legfontosabbnak.

 Így karácsony előtt, az adventi időszakban, nagyobb figyelmet fordítunk mások megsegítésére. Advent első vasárnapja van, elgondolkodtam azon, hogy a múltban milyen tartalommal és formában történt az adás, a segítségnyújtás.

A korbeli jegyzőkönyveket olvasgatva, a presbiteri üléseken többször megszavaztak adakozásokat egy-egy embernek, illetve embercsoportoknak. Elsőként kiemelem gyülekezetünk adakozó tevékenységét, mely az 1924. november 25-i presbiteri gyűlés jegyzőkönyvében olvasható.

 „... egyházunk a szegedi vakok intézetének 17.000, a polgári egyháznak 50.000 koronát adományoz. Olvastatott a Kálvineum igazg. tanácsa elnökének felhívása a

leány árvaház érdekében. Egyháztanácsunk elhatározza, hogy 1924. évi karácsonytól 5 éven keresztül a nagy ünnepeken befolyt templomi perselypénzt a Kálvineum céljára adományozza kimondottan a leány árvaház létesítése érdekében.”

 2012-dec-anno-2.jpgAdakozás nemcsak az egyházunktól történt, hanem a hívőktől is az egyház felé, hiszen az egyházak is folyamatos támogatásra szorultak. Az egyéni adakozás példáiból kiemelem a következőket: 

 „Lelkész jelenti, hogy Karátsony József egyháztag buzgó fáradozásával 2 db kályhát szerzett és ajándékozott az egyháznak a templomi fűtés céljára. A kályhák a templomba beállítva, karácsony óta fűtik a templomot, miután ugyancsak Karátsony József buzgólkodása 10 mázsa első rendű szenet is szerzett az egyháznak. Egyháztanácsunk Karátsony József egyháztagnak egyházias hűségét bizonyító kereszténységét, fáradozását és adományát, mellyel a templom fűtését lehetővé tette: hálás köszönettel fogadja, elismerését fejezi ki jegyzőkönyvében nemes példaadó buzgólkodásáért. (Jegyzőkönyv, 1929. február 8/5.szám)

 „Lelkész jelenti, hogy Nyikora Szilárd buzgó egyháztag 2 db saját készítésű karos széket ajándékozott az egyháznak templomi használat céljára. Ezeket a székeket a lelkész a templomban az Úrasztala mellé tétette. Egyháztanács jóleső örömmel és hálás köszönettel fogadja Nyikora Szilárd értékes ajándékát, aki közismert szegénysége mellett is tanujelét adva egyháza iránti szeretetének, gondnokot utasítja, hogy a két széket az egyház vagyonleltárba vezesse be.” (Jegyzőkönyv, 1933, december 16/58. szám)

  Nem kell tudni, hogy az adományt ki adja és ki kapja, de az adás örömét mindenki átélheti!

 „Mert mindenkinek, akinek van, adatik és megszaporíttatik...”(Máté 25.29.)

 

Buzás László

Vissza

 

 

 

centenarium-templom.jpg

 

A Centenáriumi év lezárása: 2012. november 24.


Ünnep volt ez a nap. A hálaadó istentisztelet délután 5 órakor kezdődött  dr. Bölcskei Gusztáv püspök úr szolgálatával. Az üzenet  Luk. 9,51-56 alapján  szólt: „Azok útnak indultak, és bementek a samaritánusok egyik falujába, hogy szállást készítsenek neki. De nem fogadták be, mivel Jeruzsálembe szándékozott menni. Látva ezt tanítványai, Jakab és  János így szóltak Uram akarod-e hogy ezt mondjuk: Szálljon le tűz az égből és égesse meg őket, amint Illyés is cselekedett? De Jézus feléjük fordult, megdorgálta őket, és ezt mondta: Nem tudjátok milyen lélek van bennetek, mert az emberfia nem azért jött, hogy elveszítse az emberek lelkét, hanem hogy megtartsa.”
 

2012-dec-bal-2.jpg

A legvégén hallhattuk: Őrizze meg az örökkévaló Isten ezt a szép hajlékot! Erre szívből mondtuk az „Áment”.
 
Az ünnepi istentiszteleten az  énekkarunk is szolgált  Szokolay Sándor: Áldjuk Isten nagy kegyelmét és  Osváth Viktor: Krisztus dicsérete énekszámát  adta elő. A zenedarabok tanulása közben felemelő érzés volt tudni, hogy az énekekkel mi  is magasztosan tudjuk Isten felé örömünket és hálánkat megmutatni és a gyülekezetnek örömet adni.
 
Amikor elkészült az építmény 1912-ben bizakodó volt az ország, lendület és reménység lehetett az emberekben. A történelem nem úgy formálódik, ahogy mi kigondoljuk. A templom a lélek háza, úgy vagyunk itt, Isten előtt, amilyenek vagyunk.
 
2012-dec-bal-1.jpgA közös élmény  folytatódott  az este 7 -kor a Fiume szállóban rendezett jótékonysági bálon. Marti Miklós lelkipásztorunk nyitotta meg az estét, ennek az egy évnek a gazdag és áldott ajándékairól szólt: „Merjünk nagyot álmodni” És ez történt meg a Centenáriumi évben. Ezután Vantara Gyula polgármester pohárköszöntőjében szólt a bál résztvevőihez.
 
Dr. Tóth János konferálta fel az est programjait vidáman, várakozást keltően. A zenészek, egy kvartettben szólaltatták meg a 90. zsoltárt, amikor elkezdték játszani felálltunk mindnyájan és énekeltük a református himnuszt. Visszaemlékezve erre a pillanatra felemelő emléke ez a bálunknak.
 
Jött a koccintás ami hosszan tartott, mert elindultunk egymás felé és mindenki találkozott mindenkivel. Ezt követően kezdődött el a műsor. Elsőként a zenekari szám mely a kvartett komoly, de mégis könnyed játéka a színvonalas kezdés megalapozta a hangulatot:
 
2012-dec-bal-3.jpgJ.S.Bach: Kettősverseny Előadók: hegedű: Hoffmann Ágnes, Szomorné Budai Mariann. cselló: Szomor István, csemballó: Bereczki Julianna. Utána szalontánc következett: bécsi keringő, angol keringő, tangó, quick step. Előadók: Kiss Kata, Debreczeni Lajos. 3. számként Csordás Ákos szólóénekét hallgathattuk: Alexandra Burk: Halleluja, Frank Sinatra: My Way, Michael Bublé: Feeling Good. A műsort a Csabai Nemzetiségi Táncegyüttes zárta. Művészeti vezető: Pintér Tibor. Mezőségi és Moldvai táncokat adtak elő.
 
Közben az ifjúsági asztalnál ülők elkezdték árulni a tombola jegyeket, kedvesen kínálták, jó szívvel vettük, mert tudott volt, hogy jótékonysági célja van. Ez is szolgálat a javából, név szerint: Tóth Krisztina, Tóth Kristóf, Kovács Réka, Marti Dóra és Marti Johanna. A tombola tárgyakat megszemlélhettük. 4 festmény volt békés megyei művészektől, kézimunkák a Kézműves szakiskola tanulóitól, felőri pálinka ... és még sok minden.
 
Vacsora után kezdődött a tánc; Hevesi Imre és zenekara kezdetben halk majd erős zenéje teremtette meg a hangulatot hozzá.
 
Fél 12-kor kezdődött a tombola; itt ismét dr. Tóth János volt a levezető, bemondó, és ékesszólóan hívogatta a tárgyak újabb és újabb nyerteseit. A békés megyei festőművészek (Gombos Ildikó, Csuta György, Póka György, Szeverényi Mihály, Várkonyi János) festményei nagy örömöt szereztek a nyerteseknek.
 
Tombola után újból tánc következett, a zenészek ismerős dallamokkal érték el, hogy fáradhatatlan táncoltunk, amíg a zene szólt.
 
A ruhatárban elégedetten beszélgettünk arról, hogy szép esténk volt. 100 évvel ezelőtt is volt jótékonysági bál, így mi is az idő elmúltával hálásak vagyunk Istennek, hogy egészségben és adakozással ismétlődhetett meg, mint elődeink életében ez a pompás este. Az ünnephez kapcsolódó teendőket sokan segítették és tették ezt jó szívvel, hogy sikeres legyen az Első Békéscsabai Református jótékonysági bál.
 
Mindezért : SOLI DEO GLORIA!

Balogh Lászlóné

Vissza

 

 

 

 

 

 

Lantos István: Jászol és kereszt

/Karácsonyi gondolatok/

 

Nem fogja fel emberelme

Milyen nagy Isten kegyelme.

Barom-lehelte jászolban

Rongy pólyában Szent Fia van!

 

Fenn az égen csillag fénye

Világít rá az ösvényre,

Amely a Kisdedhez vezet.

Óh, mily rideg a környezet!

 

Nem palota és nem bársony,

Nem úri, de szent Karácsony,

Szegényen és jászolával.

Jászolban Isten Fiával!

 

Istennek nagy szeretete

Ezt a csodát értünk tette.

Most a jászol, majd a kereszt…

Gyarló ember érted te ezt?!

 

Istennél a magyarázat!

Fel nem fogható alázat,

Ember, hogy az üdvösséged

Krisztusban jött el érted!

 

Rögös út visz el Jézushoz!

Fáradságod gyümölcsöt hoz.

Az út végén Ő vár reád.

Szálljon Hozzá áldó imád!

 

Megtörtént Isten csodája.

Sok még az ember hibája!

Most, hogy szent Karácsony eljött,

Adjon hálát gyermek, felnőtt!

 

Szelíd, békés hóesésben,

Isten küldte reménységben,

Indulj ember, a Kisdedhez,

Hogy eljuthass a Kereszthez!

 

Makó, 1990.dec.

Vissza