Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2019. április

2019.04.05

XIII. évfolyam 2. szám
2019. április

image001.png

Élővíz

a Békéscsabai Református Egyházközség

Hírlevele

www.bekescsabaireformatusok.hu

 

Az Ige üzenete

 

„… miért sírsz? Kit keresel?” Jn.20,15.

Húsvét hajnalán a tanítványok versenyt futnak a sírhoz, idegesen, félelemmel a szívükben, mert keresik Jézus testét. Mária sír a temetőben, mert nincs ott Jézus teste, ahova nagypéntek naplementekor helyezték. Teljes az elkeseredettség, a fájdalom, a kilátástalanság, és nem marad más, mint a tehetetlen, céltalan bolyongás és a könnyek. Éppen ilyen a mai keresztyén is, ha csak a láthatókra néz. Akkor és ott a tanítványok és Mária is csak a láthatókra, vagyis arra néztek, hogy üres a sír. Nincs meg a Mester holtteste. Egyfajta megnyugvás lett volna számukra az is, ha a végtisztességet megadva a holttestnek, bebalzsamozva végső nyugalomra helyezhetik.

Milyen az ember? Jól tükrözi ez a feltámadás-reggeli találkozás. Mária annyira belemerült a könnyeibe és a meggyőződésébe – ellopták Krisztus testét,- hogy úgy beszél a feltámadott Krisztussal, mintha a kertész lenne, mintha csak egy ember lenne: mit tud a holttestről? Hol van? Adja elő! Pedig Jézus már a könnyei okáról kérdezi, és hogy kit keres? A halott Jézust, vagy a feltámadott Krisztust? Nevén kell, hogy megszólítsa Máriát Jézus ahhoz, hogy minden akadály, ami szemét, fülét és leginkább a szívét körülfogta, leomoljon.

Húsvét: ünnep, csodálatos és minden sírásra vigasztalás, ha a feltámadott, győzelmes Krisztust keressük, ha hisszük, hogy ma, de minden napon keresi az élet terhétől, megpróbáltatásoktól az ördög támadásaitól elgyötört, zokogó lelkünket. Kit, mit keresünk húsvétkor? Megfogalmaztuk ezt már valaha is? Növelje és formálja a Szentlélek a hitünket, hogy a győzelmes Feltámadottat keressük, hogy vigasztalást, reményt, örök életet találjunk.                                                                                                Ámen.

 

Marti Márta ref.lp.

 

 

GYÜLEKEZETI   ÉLET

Presbiteri szolgálat elismerése

image004.jpgA Királyhágómelléki Református Egyházkerület Presbiteri Szövetsége néhány évvel ezelőtt „Presbiteri Szolgálatért” díjat alapított, melyet évente ítélnek oda az egyházkerület 9 egyházmegyéjében egy-egy arra érdemesnek tartott presbiter részre, illetve egy presbitert az anyaországi presbiterek közül is kitüntetnek ezzel a díjjal. Ebben az évben az anyaországi díjat gyülekezetünk presbitere, Dr. Tóth János érdemelte ki, aki 2019. március 10-én a Nagyváradon megtartott közgyűlés alkalmával Csűry István püspöktől és Tóth Andrástól, a Kiráyhágómelléki Presbiteri Szövetség elnökétől vehette át az elismerést. A kitüntetett laudációját Váczi Gábor, a Magyar Református Presbiteri Szövetség titkára olvasta fel, melyben a több évtizedes időszak szolgálati image003.jpgterületei között között említésre került a határon túli presbiteri szövetségekkel kialakított és ápolt együttműködés /Érmelléki és Aradi Szövetségek/ és a határokat lebontó közös köszöntési forma, az „Áldás Békesség Istentől” köszöntés bevezetésére tett javaslat. A közgyűlésről való részletesebb beszámoló a Presbiter húsvéti számában olvasható. Soli Deo Gloria! Szeretettel gratulálunk!

***

Magunk és a tanítás
/Egyházmegyei presbiteri konferencia Szarvason/

A MRPSz Békés Megyei területi szervezete közgyűléssel egybekötött egyházmegyei konferenciát tartott 2019. márc. 23-án, Szarvason, melyen gyülekezetünk  népes küldöttséggel vett  részt. A konferencia  témája szorosan kapcsolódott a Presbiteri Szövetség ez évi vezérigéjéhez /”Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra… (Ap Csel 20,28)/, kiemelten annak első gondolatához, a magunkról való gondot viselés kérdéséhez. A megjelentek /kb. 130 fő/ teljesen megtöltötték a szarvasi templomot, ahol a nyitó áhítat szolgálatát Pentaller Attila vendéglátó lelkipásztor végezte a 111. Zsoltár üzenetét tolmácsolva, hangsúlyozva a dicséret és hálaadás kapcsolatának fontosságát és a közösségben való hálaadás jelentőségét. Az áhítatot követően a szarvasi fiatalokból szerveződött RefiBand Ürögdi Ferenc szarvasi lelkész-költő verseiből maguk által komponált és igényesen előadott dallamokkal örvendeztette meg a hallgatóságot. Katona Gyula esperes köszöntője és megnyitója után a konferencia fő előadását Dr. Veres Sándor pszichológus, a Baptista Teológia tanára tartotta meg az 1Timóteus 4,16 versét használva: „Legyen gondod önmagadra és a tanításra…”. A hallgatóságot a hitre jutás személyes bizonyságtétele után egyedi stílusával mindnyájunkat lekötő előadásban többek között bemutatta Isten dicsősége és a szeretet kapcsolatát, a teremtést mint Isten szeretetének első megnyilvánulását abból a célból, hogy az ember képes legyen viszontszeretni. Az ember teremtése akkor fejeződik be, amikor az ember élni, működni kezd, és a továbbiakban a „gondod legyen magadra” abban nyilvánul meg, hogy milyen döntéseket hozunk magunkkal, szeretteinkkel és Istennel kapcsolatban. Szemléletes ábrán mutatta be az előadó az ember helyét a látható és láthatatlan világ metszéspontján és többek között kitért az uralom és a szeretet viszonyának az értelmezésére. Nagyon hasznos betétje volt az előadásnak az a páros interaktív gyakorlat, melynek során János evangéliumának néhány igéjével kapcsolatos gondolatot kellett megfogalmazni. Az előadást  követő közgyűlésen köszöntések hangzottak el a vendégek részéről, majd a területi szervezet elnöke beszámolt a 2018-as év rendezvényeiről és bemutatta az idei évre vonatkozó terveket. A konferencia egészének atmoszférája igazi lelki töltekezés élményét adta a résztvevők számára, amit a gondos vendéglátás szeretete tett még maradandóbbá. Isten áldása kísérje a szarvasi gyülekezet életét és szolgálatát.                                                                                     

Dr.T.J.

 

DIAKÓNIA

2006 óta működik a Békéscsabai Református Egyházközségben gyülekezeti diakónia. Ez azt jelenti, hogy a gyülekezet néhány tagja, akik erre a szolgálatra kaptak az Úrtól megbízatást, rendszeresen látogatják azokat a gyülekezethez tartozó, de már az otthonukhoz kötött testvéreinket, akikkel együtt imádkoznak, Bibliát olvasnak, énekelnek, beszámolnak a gyülekezet életéről. Ünnepek közeledtével együtt visszük el az Úrvacsorát és élhetjük át, Jézus ígéretét, ahol ketten hárman összegyűlnek az én nevemben, ott vagyok köztük. Ezzel egy időben idősotthonokba is elkezdtünk havi rendszerességgel járni, hogy elvigyük az evangéliumot az ott élők számára. 2019-re ez a kép már mást mutat. Mára elfogytak azok a testvérek, akiket az otthonaikban tudnánk felkeresni, viszont három idősek otthonában komoly gyülekezet alakult ki, ahol számomra igazi lelki élmény a találkozás, Isten előtti elcsendesedésünk.

 Jézus a tanítványait, amikor szolgálatra küldte, akkor mindig azt tanácsolta, hogy legalább kettesével menjenek. Az Ő áldását tapasztaljuk meg, ha még ebben is szót fogadunk Neki.  Ennek a szolgálatnak a titka éppen ebben van.  Minden alkalommal szívemben ott a hála azokért az ebben szolgálatot vállaló Testvérekért, akikkel együtt mehetünk az idősekhez. Sokszor látom, hogy már az ő koruk is előrehaladott, de mégis vállalják ezt hűségesen Isten dicsőségére.

Ha látókörünkbe kerül valaki, aki az otthonában szívesen találkozna látogatóval, akkor kérem a kedves Olvasót, hogy ezt jelezze számomra. Azt is szeretném kérni, hogy ha tudomásunkra jut az otthonba való költözése egy gyülekezeti tagunknak, akkor ezt szintén jelezzék, mert magunktól ezt nem fogjuk felfedezni.  Ez vonatkozik a kórházi időszakokra is, kérem, hogy valamilyen úton módon szóljanak, hogy a látogatással tudjunk szolgálni a beteg felé és az Úrnak is.

Köszönettel: Marti Márta lp.

 

 

KULTÚRA

- Elnémult harangok - a színigaz mese

 

Előzetes ráhangolódás nélkül ültem be a nézőtérre, de elég volt pár perc a teljes varázslathoz. Ismerős környezetben találtam magam az erdélyi kicsi faluban, egyre inkább elrománosodó környezetben, ahol a református hithez ragaszkodás magyarnak maradást jelent. Ahol a román pópa erőszakkal és ravaszsággal tereli a maga nyájába a falusiakat, titkosan és tudatosan építve saját népe jövőjét a magyar kárára. Ahol az elkötelezett fiatal református lelkipásztor Jézus tiszta igéjének hirdetéséért kénytelen vállalni a nyomorúságot – pedig kínálkozó húsosfazék is lenne. Magányos küzdelembe kezd, mert az államhatalmat képviselő főispán is a pópa biztosította húsosfazék mellé ült. Ismerős a környezet, hiszen több, mint 100 évvel később ma ugyanezt látjuk, és halljuk is erdélyi barátainktól. Eleven, élő történeteink vannak, melyek szinte szóról-szóra megegyeznek a látottakkal.

A darabban elég volt a hit, a remény, és a szeretet ereje. És kell-e gyűlölnünk egy népet azért, mert vezetői tisztességtelen és erőszakos módszerekkel, úgy tűnik, legyűrnek minket? Jézus szeretetre tanít minket, a szeretetben erő van.

Persze ez nem jelenti azt, hogy tehetetlenül kellene eltűrnünk az ellenünk irányuló támadásokat. Eszembe jut egy történet: mikor néhány éve az egyik kisebbségben élő magyar gyülekezet felépítette saját erőből a saját iskoláját, a pópának az az ötlete támadt, hogy igényt tart az iskola udvarára, építene ott egy szép új templomot – amíg meg nem tudta, hogy azon a területen a 600 éves magyar templom mellett temető volt (vagy lehetett, de ez nem tartozik rá.) Halottak szellemétől félő babonás hitében elment a kedve a területtől. Az iskola azért nem működhet, erről a prefektus gondoskodott. Mégsem volt haszontalan az építkezés, hiszen a gyülekezet megerősödött általa – legalább egy időre. Ahogy a darabban sem oldotta fel a feszültséget a jó győzelme, azért érezhető volt a baljós jövendő. Mégis, megmutatta a túlélés esélyét.

Hála és köszönet a Jókai Színház társulatának, hogy ezt a régi darabot műsorra tűzte. A rendezőnek és a színészeknek a hiteles, egyszerű előadásmódért, ami megengedte az érzelmek átélését. Ez az előadás méltó és egyenes válasz volt Erdély elragadásának 100. évfordulós ünnepségeire.

Hála és köszönet azoknak a neves és ismeretlen lelkipásztoroknak, keresztyén és keresztény híveiknek, akik a mai napig kitartanak a kis és nagy hazában! Miattuk él, a történet után 120, Trianon után 100 évvel még mindig magyar szó és református hit ezen a tájon.

Áldja meg őket az Úr!          

Kovácsné Komlósi Mariann

 

 

Ravasz László húsvéti gondolatai

image005.jpg „Ma, amikor olyan gonosz a világ, ma, amikor annyi a sír a földön, ma, amikor annyi szív vérzik el, annyi élet torzul el, mikor a halál félelmei a szívünkig nőttek: oh ma, éppen most, légy te egy testet öltött evangélium, legyen a te életed a mindenségbe belecsendülő húsvéti harangszó. Hiszen mindaz, amit mondunk, teszünk, alkotunk és álmodunk, belesugárzik a világba és az örökkévalóság arról beszél, kik vagyunk és minémű lélek lakozik bennünk. Hirdesse hát a te egész életed: Isten erősebb, mint a bűn, erősebb, mint a halál, nagyobb, mint a mi szívünk s Ő végre is győz. Legyen neki hála, aki nekünk diadalmat ad a Jézus Krisztus által.”

Kolozsvár, 1915.

/Részlet a „Húsvéti ajándékok” c. írásból, mely a Látások könyve c. kiadványban jelent meg./

***

FELHÍVÁS - SZÍRIA

Elképzelhetetlen szám: 30 ezer gyerek halt meg az elmúlt 8 évben a szíriai háborúban. Minden család veszített, nincs olyan ember, akinek ne volna fájdalma. A polgárháború sajátossága, hogy nem lehet benne semleges pozíciót felvenni. A közelmúltban értem haza a háború sújtotta Szíriából, ahol a több száz év alatt gondosan karbantartott egyensúly megbomlott. Ebben a helyzetben a keresztyének megnyitják iskoláikat mindenki előtt. A szíriai Vasárnapi Iskolák számára gyűjtést hirdetett a Magyar Református Szeretetszolgálat. A Vasárnapi Iskolákban összegyűjtik azokat a gyerekeket, akik 8 évig az utcára sem mehettek ki. Közösséggé szervezik őket, keresztyén értékeket adnak át. A szír emberek hihetetlen életerővel szervezik újra az életet, kérem, ha teheti, segítsen nekik ebben. Köszönöm.

Magyar Református Szeretetszolgálat
Bankszámlaszám: 10702019-85008898-51100005 (megjegyzés/közlemény rovat: Szíria) Bogárdi Szabó István, 2019. Április 13., 21:01 · 

 

image007.pngProtestáns ABC

Új rovatunkban hónapról-hónapra egy-egy, a hitünket meghatározó fogalmat szeretnénk röviden ismertetni.

Augsburgi vallásbéke

Az auimage008.jpggsburgi vallásbéke zárta le a  Német-római Birodalomban a 16. században dúló vallásháborúkat. A szerződésben a lutheránus vallást a római katolikussal egyenjogúvá

 

tették. A birodalom belső egyensúlyát megteremtő schmalkaldeni háború lezárását követően az 1555-ben tartott augsburgi birodalmi gyűlésen a Habsburgok engedményre kényszerültek, és V. Károly császár képviseletében I. Ferdinánd szeptember 25-én békét kötött a rendekkel. Ez gyakorlatilag az evangélikus rendek egyenjogúságának és a Német-római Birodalom felekezeti megosztottságának elismerését jelentette.

A béke értelmében a fejedelmek szabadon választhattak a római katolikus és az evangélikus felekezetek közül, alattvalóiknak pedig követniük kellett a fejedelem vallását, vagy elköltözhettek egy másik fejedelemségbe. Az elv megfogalmazása latinul: cuius regio, eius religio (magyarul: akié a föld, azé a vallás). A dokumentum arról is rendelkezett, hogy a fejedelmek nem folytathatnak hittérítő tevékenységet más államok területén, határaikon túl élő hittestvéreiket sem védhetik meg, felekezeti indokból nem lehet háborút indítani. Felekezeti kisebbségek csak a birodalmi városokban élhettek. Így a béke a felekezetek területi elkülönülésének folyamatát, a tartományok felekezeti zártságát erősítette. A béke előírásai szerint, ha egy főpap áttért protestáns hitre, akkor ezzel hivatalát, birtokait és rangját is elveszítette. (Ennek a kitételnek a latin megnevezése: reservatum ecclesiasticum.) A Luther Márton által még elfogadott, az egyházi birtokok magántulajdonba vételét jelentő szekularizáció lehetősége az augsburgi vallásbékével megszűnt, ami a főnemesség körében kissé lelassította a protestantizmus terjedését.

A vallásbéke csak a katolikus és evangélikus felekezetekre vonatkozott, más irányzatok követői, például a reformátusok nem élveztek hasonló sérthetetlenséget.                     /Forrás: Wikipédia; szerk: Tóth Csabáné/

 

 

KÖSZÖNET

Az anyagi támogatását, aki teheti, kérjük, személyesen vagy átutalással rendezze, hogy csökkentsük a költségeket.

A REFORMÁCIÓÉRT ALAPÍTVÁNYON (18376706-1-04) keresztül az adó 1%-a felajánlásával tavaly 433 828 Ft támogatásban részesültünk, az idén is lehetőség van a felajánlásra, amivel közvetlenül a gyülekezetünket támogathatjuk.

A MAGYAR REFORMÁRUS EGYHÁZ technikai száma: 0066

Ezúton is köszönjük mindazoknak a támogatását, akik gyülekezetünket bármilyen formában is támogatták, mert így gyülekezetünk önfenntartó.

 

HÚSVÉTI ISTENTISZTELETEK

  • Nagypéntek 10 óra istentisztelet
  • Nagypéntek 18 óra PASSIÓ
  • Húsvét I. napján 8 óra és 10 óra Úrvacsorás istentisztelet, 14 órakor Mezőmegyeren, 15.30 Telekgerendáson, 15.30 Életfa Úrvacsorás istentisztelet
  • Húsvét II. napján 10 órakor Úrvacsorás istentisztelet Bohus Csaba legátus szolgálatával

 

RENDSZERES GYÜLEKEZETI ALKALMAINK

  • Vasárnap 10 órakor istentisztelet a templomban, gyermek-istentisztelet.
  • Kedden 18 órakor bibliaóra.
  • Csütörtökön 18 órakor istentisztelet,
  • Minden hónap 1. vasárnapján 18 órakor presbiteri bibliaóra,
  • Minden hónap 1. és 3. vasárnapján 14 órakor Mezőmegyeren,
  • Minden hónap 1. vasárnapján 15.30-kor Telekgerendáson,
  • Minden hónap 3. vasárnapján 15:30-kor az Életfában istentisztelet.
  • Minden hónap 2. és 4. szerdáján 17 órakor a Kékkereszt  Misszió alkalma

 

 

ELÉRHETŐSÉGEK

 

Marti Miklós és Marti Márta lelkipásztorok, dr. Illés Károly gondnok

Békéscsabai Református Egyházközség Lelkészi Hivatala

 /5600 Békéscsaba, Deák F. u. 4./

Tel.: 66/327-367, 20/222 0828, E-mail: martimiklos@reformatus.hu

Hivatali idő: hétfő, csütörtök 9-12 óra és kedd, csütörtök 17-18 óra.

SZERDA, PÉNTEK SZÜNNAP! /Egyéb időpont telefonos egyeztetés alapján./

 

Kiadja a Békéscsabai Református Egyházközség Presbitériuma

Főszerkesztő: Marti Miklós; Tördelő szerkesztő: dr. Képiró Tibor;
Munkatársak: Csicsek Annamária, Marti Márta, Dr. Tóth János