Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012. június

 

 

2012-maj-anno.jpg

Az 1932.július 22-i presbiteri ülésen elfogadott javaslatot, mely a református temető létesítéséről szólt, tettek követték. Miután a békéscsabai képviselő-testülethez fordultak temetőhely igénnyel, 1935-ben már realizálódott  is kérésük, a várostól adományozott egy kat. hold és 400 négyszögöl temetőföld már át volt írva telekkönyvileg az egyház nevére, s melyre később cserét kértek, mert nem találtak megfelelőnek.  A november 28-án tartott egyháztanácsi ülésen Koppányi Gyula lelkész a következőket jelentette ki:

 

„Az egyháznak a temetőföld kicserélése ügyében, a város képviselő-testületéhez beadott kérelme sikerrel járt. A város az előzőleg adományozott mély fekvésű, s temető céljára használhatatlan földterületet a  „Szénáskert” Mokri utcára eső területéből kihasítandó 2000 négyszögöl területre cserélte át és díjtalanul az egyháznak temetőhasználatra átadta.” (Jkv. 1935. nov.28/28. szám)

Ezzel elkezdődött a temetőépítés, melynek egyik fontos állomása a temető bekerítése volt. Koppányi Gyula lelkész és a gondnok 1936. október 22-én tartott egyháztanácsi ülésen beszámolt a következőkről:

„ Előterjesztés a temető bekerítése ügyének jelenlegi állásáról. Előadják, hogy Budapesten a Pick L. és Társa cégtől szállították Békéscsabára 75 Pengő fuvardíjért. A lelkész felszólított 3 kőmíves mestert a téglakerítés és az oszlopok megcsinálására ajánlattételre, akik közül Hosszú Mátyás 655 Pengő, Fabulya Pál 504 Pengő, Sipos Imre 501 Pengő árajánlatot tettek ugyanolyan kivitelű munkára. Felkéri az egyháztanácsot, hogy döntsön a vállalatba adás felől.… Egyháztanács a legolcsóbb ajánlattevőnek, Sipos Imrének adja vállalatba ajánlata szerint a kőmíves munkát. Utasítja lelkészt, hogy a városi mérnöki hivatal által vizsgáltassa felül az árajánlatot abból a szempontból, hogy az abban foglalt kerítés és oszlopok elég erősek-e, megbírják-e a vaskerítést és kaput. „ (Jkv. 1936. okt. 22/27. szám)

2012-jun-anno.jpg

1937 tavaszára a temető bekerítése megtörtént, a fronton kőoszlopok közé épített vasráccsal és kapuval, a többi határmezsgyén bokros növényi ültetéssel megnyitható állapotba került. A munkálatok összköltsége 1312,80 Pengőt tett ki, az összeget a temetőalapból fizették ki. Ekkor a lelkész be mutatta a presbitériumnak az általa készített temetői szabályrendelet tervezetet, melyet az április 2-án tartott ülésen megtárgyaltak:

 

„Egyháztanács a bemutatott 22 pontból álló szabályrendeletet pontonként letárgyalva némi változtatással megállapítja, elfogadja és a temetőhasználatnál kötelező erővel ruházza fel. Egyszersmind elrendeli, hogy a szabályrendelet szóról-szóra jegyzőkönyvbe iktattassék. A temető megnyitásának napját 1937. május hó 17. napjában (pünkösd hétfőjében)  jelöli meg, amikor is délután 4 órakor a lelkész vezetésével egyszerű temetőavató ünnepség keretében adja át a használatnak.”

A temető mérnöki felmérésének és tervrajzának munkálataiért az egyháztanács méltányos tiszteletdíjat állapított meg Csaba Gyula mérnök gyakornok részére, amelynek összege 80 Pengő lett. 1938 tavaszán felmerült a temető még bekerítetlen része akácoszlopokra húzott drótfonattal bekerítése. A gondnok ismertette a költségeket, majd úgy döntöttek, hogy napszámosok végezzék el a munkálatokat. A világháború alatt sok embertársunk sérült meg, lett rokkant és hunyt el a harcok során. 1941-ben a Honvédelmi Minisztérium rendeletet adott ki a temetőkkel és temetésekkel kapcsolatban, így az akkori egyháztanácsnak is tudomásul vette, hogy a hadirokkantakat az egyház temetőjében ingyenes sírhely illeti meg.