Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2012. március

2012.03.10
Pillanatképek egyházunk múltjából

 

szenci-molnar-albert.jpg

„ Egyháztanács örömmel fogadja a nagy zsoltárfordító arcképét, mint ajándékot s az adományozó egyháznak hálás köszönetét fejezi ki”
Ezt az idézetet az 1935. január 25-én megtartott egyháztanácsi ülés jegyzőkönyvéből való. Koppányi Gyula elnök-lelkész jelenti, hogy „ a Budapest belső lipótvárosi egyházközség megküldte egyházunknak ajándékba Szenci Molnár Albert arcképét. Ezt a képet lelkész berámáztatta és a lelkészi irodába kifüggesztette.”
Az ajándékba kapott képet ma is őrzi egyházunk. Ez az írás röpke visszaemlékezés az ajándékozóra és arra a személyre, akit a kép ábrázol.
 
Szenczi Molnár Albert (1574-1634) a protestáns tudományosság egyik jelentős alakja. Ő volt protestáns humanizmus és egyben a magyar reformáció irodalmának betetőzője. Levélhordó fiúként Göncön segített Károlyi Gáspár vizsolyi Bibliájának kinyomtatásában. 1607-ben látott napvilágot zsoltároskönyve, amellyel a reformáció énekköltészetét juttatta el a csúcspontra. A reformátusok az ő korában egész Európában a genfi zsoltárokat énekelték. Szenczi Molnár ezt a művet fordította magyarra. A 150 zsoltárt 130 dallamra lehetett énekelni, ez a magyar Zsoltárkönyv máig ható érvénnyel határozta meg a reformátusok (protestáns) gyülekezeti énekét.
Részlet Szenczi Molnár Albert XXIX. zsoltárából:
 
               „ Az Úr szava megzendöl,
                  Az vizeken megdördöl,
                  Mennydörgő dicsősége
                  Elhat az nagy tengerre... „
 
 
1976. május 23.
E dátum is jelentős eseményt takar egyházunk életéből. Valószínű sokan   emlékeznek  vissza  e  napra,  amikor  is  a  békéscsabai  református  egyház vallásos félórai szolgálatot teljesített a Petőfi Rádióban.
 
 
1976. július 11.
Az istentisztelet után kezdődő presbiteri ülésen készült jegyzőkönyvből tudhatjuk meg a következőket:
 
„Szabó Géza lelkipásztor ismerteti a Zsinati Iroda határozatát, miszerint Budapesten a Május 1. úton olyan szeretetotthont kíván létrehozni, amely beteg idős atyafiak gondozását lesz hivatott szolgálni. Az otthon építése 25 millió forintba kerül, amely összegből 20 milliót egyházak gyülekezeteitől kér és vár a Zsinati Iroda.”
„Presbitérium, magáévá téve a lelkipásztor javaslatát, a Budapesten felépítendő Schweitzer Albert nevét viselő szeretetotthon építési költségeihez való hozzájárulására hívja fel a gyülekezetet, kérve, hogy az istentiszteletek során közreadott borítékokba tegyék majd a nemes diakóniai célra szánt áldozatokat a gyülekezeti tagok, s lehetőleg október 31-ig, az istentiszteletek során tegyék ezt az úrasztalára. Presbitérium azt reméli, hogy a gyülekezet ilyen módon legalább 25.000,- forint adománnyal hozzájárul majd a szeretetotthon építéséhez.”
 
1976.december 19-én tartott gyűlésen Szabó Géza lelkipásztor a következőről számolt be:
 
„... Isten iránti hálával közli, hogy a Schweitzer Albert Szeretetotthon építésére az istentiszteleti alkalmakkal élő gyülekezeti tagok összesen 35.000,- forint áldozati adományt hoztak be a közreadott borítékokban, amelyet november 15-én egy összegben befizetett az alap csekkszámlájára.”
 2012-marc-anno.jpg
Ez a szeretetotthon, Isten áldásával ma is működik Budapesten.
 
      „Aki pedig magot ad a magvetőnek és kenyeret táplálékul, megsokasítja                          vetésteket, és megszaporítja jótékonyságotok gyümölcsét, hogy mindig gazdagon teljék nektek mindenféle adakozásra...” (2 Kor. 9. 10-11.)
 
         
 Buzás László