Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Kép                        Az ének imádság
                         Mit szóban nem tudok,
                         Azt dalban mondom el.
                             Az ének imádság,
                          S rá a Szentlélek felel.
                             Megtelik szívem
                           Örömmel, hálával,
                       Hogy együtt dalolhatok
                            Isten szent karával.
                      S ha már az éneklés nehéz
                            Marad a halk ima,
                       Míg egyszer megpihenek
                             Krisztus karjaiban.  
(Butyka Zsolt)

 Kép

Hajtman Ildikó karnagyunk   és az  énekkar

 

 

 

 

 Kedves Olvasó!

ildiko.jpg

Most következik néhány, fésületlen és rendezetlen gondolat, adat, vallomás az általam vezetett kis közösség életéről, megkísérelve a lehetetlent: mindegyik "réteg" kíváncsiságának kielégítését!

 (Kedves Olvasó, ez itt a reklám helye, kérem a nagy betűs részt tekintsék meghívónak, kiváltképp férfi testvéreink!! Szeretettel várunk minden érdeklődőt, s higgyék el: elég az érdeklődés, a jókedv, az éneklés szeretete; a kotta olvasása nem "felvételi követelmény" !)

A 35  fős  vegyeskarunkat, nem is tudom igazán, hogy az egymás szeretete, vagy az éneklés szeretete tartja jobban össze? Nekem, őszintén bevallom, annyira az életem fontos része lett ez a kórus, hogy azt gondolom, miattuk és értük kaptam ajándékul a Teremtőtől a zenei talentumot.

Ha hideg van, ha fáradtak, ha gondjuk van az énekeseinknek, akkor is erőt vesznek magukon, vagy éppen itt kapnak erőt, ( ? ) és eljönnek munka után, s én ezért roppant módon tisztelem és szeretem mindannyiukat és ezen a helyen is köszönöm áldozatkészségüket, szorgalmukat, kitartásukat, erőfeszítéseiket!

Vannak, akik az énekkaron keresztül kapcsolódnak a gyülekezethez, s vannak a városban sokan, akik az énekkar koncertjeinek köszönhetően tudták meg egyáltalán, hogy a Deák utca árnyas lombjai alatt található egy kis "ékszerdoboz", ami a mi templomunk… Ilyen módon, küldetésként is éljük meg az ünnepi Istentiszteleteken és egyházi alkalmakon kívüli énekléseinket.

A város nyilvántart, hív és elvár minden világi, városi, megyei rendezvényre, a KÓTA (Kórusok Országos Tanácsa) tagjaiként többször énekeltünk már Budapesten a Nemzeti Galériában, több vidéki és külföldi városban..., országos minősítésű "Ezüst" fokozattal büszkélkedhetünk. De a lényeg mindig ugyanaz: a hosszú és fáradtságos próbafolyamat végén fölcsendülő hangokkal szépséget, nyugalmat, békét, gondolatokat, üzeneteket, harmóniát vinni a hallgatóság szívébe. Ha ez a csoda létrejön, bárhol éneklünk, szolgálattá nemesül a fellépés!

A kórusban való éneklés alázatosságot követel, a művel és egymással szemben egyaránt. Figyelniük kell az énekeseknek egymásra, végig ott kell lenniük lélekben és értelemmel a mű minden hangjánál..., míg mi alakítjuk a hangokat, azt hiszem, sokat alakulunk mi magunk is, egyénekként is és közösségként is.

Ezek a betűk és szavak nem adhatják át azt az örömöt, amit egy szép hármashangzat megszólalásakor érzünk..., hiszen, ahol elfogy a szó, ott kezdődik a zene.

Bízunk benne, hogy ebből az örömből jut a hallgatóságunknak is !

 Hajtman Ildikó karvezető

Vissza

 

 

Énekelni minden ember tud!

Nem hiszed? Én sem hittem sokáig. Úgy gondoltam, hogy erre csak azok a   hallással és szép énekhanggal rendelkező emberek képesek, akik ehhez megfelelő zenei képzést is kaptak, kapnak. Természetesen ezek nagyon fontosak akkor, ha az ember művészi pályára készül, de magához az énekléshez igazából csak két dologra van szükség: a zene szeretetére és a hitedre. A kottaolvasási tudás nem „felvételi követelmény”.

Lehet, hogy ez kevésnek tűnik, de saját példámból állíthatom, hogy így van. Egy éve vagyok a kórusunk tagja, és hosszú ideig tartott, amíg vállalni mertem a hangom. Egészen addig nem is tulajdonítottam különleges szerepet az éneklésnek, amíg egyszer meg nem hallottam énekkarunkat a templomunkban próbálni. „Győzelmet vettél, ó Feltámadott…” – énekelte a kórus Händel csodálatos művét. Amit akkor éreztem belülről, az leírhatatlan volt. A kórustagok hangjából áradó öröm és templomunk csodálatos akusztikája valóban életre keltette ezt a művet. Szinte érezni lehetett a Szentlélek közelségét.

 

dscf2178.jpg

 

A kórus lelkesedése és az éneklés öröme rám is átragadt, és valami nagyon mély boldogságot éreztem. Ekkor értettem meg, hogy nem véletlenül mondják azt, hogy aki énekelve imádkozik, az kétszer imádkozik. Az éneklő ember átveszi a zene lüktetését, rezgését. A zene harmóniája az, ami ilyenkor a lelket Istenhez emeli. Ez a harmónia, ami megszólal benned, csodálatos dolgokra képes, hiszen gyógyítani is tud. Megszólaltatja benned Isten Igéjét. Megszólal benned és általad, bensődet pedig egy tiszta, boldog érzés járja át. Úgy érzed, hogy neked is énekelned kell. Mindegy, hogy hogyan. Ne szégyelld! Ha a lelked tiszta, akkor előbb-utóbb a hangod is az lesz. Isten pontosan tudja, hogy meg van benned ez a képesség. A hallásoddal biztos nincs baj, hiszen Isten hívó szavát is hallod. A hit pedig hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által. Neked pedig csak erre a hitre és tiszta szívre van szükséged.

                                                                                                                                     Butyka Zsolt

 Vissza

 

 

Az éneklés, mint samaritánusi feladat

 

KépElgondolkoztató és örömteli, hogy Isten az elhívásunk mellé olyan feladatot is ad, amellyel Róla és kegyelméről bizonyságot tehetünk az emberek előtt. Isten még a legkilátástalanabbnak tűnő helyzetben is képes megmutatni hatalmát, és elválasztó kegyelmét. Ha úgy érezzük, hogy elveszítettünk valami pótolhatatlannak hitt dolgot, ami nélkül már kilátástalannak tűnik földi életünk, Isten adhat helyette valami olyan képességet, amivel ezt nemcsak pótolni tudjuk, de vallást is teszünk Őróla.

Ezt a  képet egy sorvadt kezű ember festette szájában tartott ecsetjével és szívből jövő hálával a Szentlélektől vezetve. A festmény témája magáért beszél. A Betlehemi csillag kereszt alakú fénye és ragyogása a bizonyítéka annak, hogy ez az ember meglelte samaritánusi feladatát.

Ilyen samaritánusi feladat az éneklés is. Mi, a gyülekezeti énekkar tagjai ezt minden alkalommal megtapasztaljuk. A zene, az ének a lélekhez szól. A Lélektől születhetünk újjá, de lelkünkből indul ki minden betegség és baj is ha rossz útra tévedünk és képtelenek vagyunk letérni róla, mert nem akarunk a Lélek szavára hallgatni.

Hisszük, hogy amikor éneklünk, akkor Isten üzenetét is közvetítjük hallgatóságunk felé, miközben mi is feltöltődünk, hiszen a szeretet visszasugárzik ránk. Így lesz az ének közösségformáló erő, közös lelki táplálék, mindennapi kenyér.

Ha úgy érzed, hogy kedvet kaptál ahhoz, hogy megtapasztald az éneklés erejét és szépségét, akkor gyere el énekkarunk próbáira. Csak gyere el, és hallgasd meg, hogyan zajlik egy próba. Remélem, hogy megtapasztalod azt az örömöt, amit nekünk okoz az együtténeklés. Szeretettel várunk.     

  hangjegyek.jpg

 


 

Énekkarba hívogató

 

Kedves hívő testvér!
Ha van kedved csütörtök délután
Az istentisztelet után
Énekelni egyet, akkor jer velem,
Mutatok egy helyet,
Ahol vidámság terem!

Az imaterem e hely,
Mely
ismerős neked.
Előbb itt énekeltél
Az
Úrnak hálaéneket.

Most az énekkar
Gyülekezik
  megint,
Ahogy illik:
Szólamok szerint.

Négy szólam is van:
Szoprán, alt, basszus és tenor,
Foglalj köztünk bátran te is
Helyt valahol.

Jókedvűen beszélgetünk,
Melynek Ildikó vet véget.
Ő  karnagyasszonyunk,
Rá néz most minden tekintet.

Szigorúan talán
Sose
tudna nézni,
De, hogy ő most itt a főnök
Azt minden ember érzi.

Beéneklés jön:
Szó dót követ,
Majd elkezdjük
Az első éneket.

A lelkesedéssel semmi baj,
A hangokkal annál inkább,
De  sok gyakorlás után
Lesz az ének egyre tisztább.

S hirtelen szárnyrakap
Hiába a bezárt ablak,
Száll, száll fel az égig,
Ahol az angyalok laknak.

S, hogy tetszik-e nekik énekünk?
Egyszer talán elmondják nekünk.
Addig is énekeljünk együtt,
Míg van rá alkalom,
S úgy szeressük egymást,
Ahogy Krisztus minket: nagyon.

Utóének:

Egy kissé nyers e vers,
Mert este faragtam,
A rímek és szavak sora
Ezért faragatlan.

De szekercéjét az Úr
E fába is mélyeszti,
S lelkünkben a hitet,
Ajkunkon a dalt éleszti.

 

Butyka Zsolt

 

 
 
 SMS hozzászólás a Békés Megyei Hírlapból a 2009. évi záróhangversenyünk után
 
 "Hogy tud egy ilyen amatőr kórus ennyire szépen, tisztán, pontosan énekelni? A kórus karnagy-asszonya mindent kihozott belőlük. A kíséret is kiválló volt, no meg mindenki szívből énekelt. Bodó Vass Éva és Hajtman Ildikó kettőse lenyűgöző volt. A dalok körbementek a templomban, mindenkit megöleltek és halk fohászként szálltak az ég felé. Talán még a Jóisten is bemosolygott az ablakon."

 

 

                                                                                                                                     Butyka Zsolt

Vissza